J. A. Redmerski: A soha határa

"Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew Parrish-re.

A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket elpusztítja?"

Teljesen véletlenül akadtam a könyvre, amikor valami könnyed romantikus nyáladzásra vágytam, hogy kicsit bearanyozza a hideg téli napjaim. 90% fölötti molyos értékelése volt, gondoltam nem csalódhatok nagyot.

Először is össze kell vesznem a fülszöveggel, szerintem Camryn Bennett egyáltalán nem tudja milyen lesz élete és nem is hiszi azt, hogy tudja. Egy 20 éves lány, aki még nagyban keresi a helyét a világban, ráadásul meg kell küzdenie az évek során átélt tragédiákkal is. Csak a legjobb barátnője, Nat tartja benne a lelket, majd amikor ő is hátat fordít neki végső elkeseredésében céltalanul útnak indul. 

Valahol itt akartam abbahagyni a könyvet, mert egyáltalán nem fogott meg benne semmi, sőt…

Azon még túlléptem, hogy a legjobb barátnőjével nincs bennük semmi közös, mert Natot csak a szex érdekli, nem is tud másról beszélni. Ja, és mellesleg együtt hánytak, és fogta a haját közben (komolyan ennyire összehozza ez az esemény az embereket?)

Aztán ott van Nat fiúja, Damon. Aki drog díler, de ez teljesen rendben van, mert ő csak terjeszti, de nem szívja. (MI VAN??)

"A tény, hogy kokózik, több mint elég ahhoz, hogy soha ne legyek képes vonzódni hozzá, de mindig az egyik legközelebbi barátom volt, ezért elnéztem neki a kábítószert."

Nem, nem, nem, akkor sem nézem el neki, egyáltalán senkinek sem nézem el.

Ezek után rábeszéltem magam a folytatásra, az utazásos része már egészen kellemes andalgás volt. Megismerkedünk Andrew-val, aki a tökéletes rosszfiúnak kinéző jófiú. Tökéletes a megjelenése, tökéletes a kinézete, tökéletes az izomzata, tökéletes a hangja. Említettem már, hogy mennyire is tökéletes ez a Parrish gyerek? A sok eltúlzott jelzőt leszámítva a történetnek az ismerkedős szála élvezhető volt. Tetszett, ahogy cinkelik egymást Camryn-nel és szépen fokozatosan megismerik, és átsegítik egymást a problémáikon.

"Ha a múlton rágódsz, akkor nem tudsz továbblépni, ha pedig túl sokáig tervezed a jövőt, akkor vagy visszacsúszol, vagy örökre ott maradsz, ahol voltál. – Mereven a szemembe néz, hogy hangsúlyozza a mondanivalója komolyságát. – Ha a mának élsz, ahol minden éppen megfelelő, akkor elfoglalod magad, korlátot állítasz a kellemetlen emlékeknek, és simábban, hamarabb eléred a célodat."

Városról, városra járnak, motelekben szállnak meg, buliznak. Arrafelé a fiataloknak ennyi pénzük van? Vagy csak én vagyok ilyen csóró, hogy ezt nem tudnám kivitelezni? Volt benne pár szex jelenet is, amik úgy nagyjából helyükön is voltak, bár sokszor szerintem kevesebb vulgáris kifejezéssel is meg lehetett volna oldani.

A másik furcsaság, az én anyám már rég beleőrült volna, ha csak ennyi életjelet adok magamról, mint Camryn. Alkoholt még nem ihat, de egy hónapra simán eltűnhet?

Spoiler

Majd jött a befejezés… Andrew titkára nem volt nehéz rájönni, csak egy picit kellett szemfülesnek lenni. Ami a végén is kiakasztott, hogy a kórházi ágyban is csak a szexen járt az agyuk. Tudom én, hogy ez fontos dolog, de amikor életem szerelme épphogy csak él, egészen biztosan nem ilyen gondolatok járnának a fejemben. Amikor a tetőfokára hágna a hangulat, és komolyan elkezdenék izgulni, hogy jaj, most mi lesz, bumm 2 hónapot ugrunk a cselekményben és nehogy túl sokáig izguljon az olvasó, a feszültséget gyorsan fel is oldja az írónő. Jöhet a happy end, 3 hónap ismeretség után házasság, és már a mi drága főhősnőnk babát vár, de lehet ezt megint csak én érzem túl elkapkodottnak.

Spoiler vége

Történet: 5/3
Szereplők: 5/2,5
Borító: 5/5